Egyre nagyobb az érdeklődés a kullancsok által terjesztett betegségekkel, és az azok elleni védekezéssel kapcsolatban. Az érdeklődés „jogos”, hiszen a Budakeszin és környékén élők gyakran kirándulnak a közeli erdőkben. Másrészről sajnos bizonyítottan nő a kullancspopuláció, így a fertőzött egyedek száma is. Tájékoztatónkkal azt kívánjuk segíteni, hogy amikor a tulajdonos „kullancs elleni oltást” kér a rendelőben, akkor tisztában legyen vele, hogy az adott injekcióval milyen kullancs által terjesztett betegségektől óvja meg kedvencét. Fontos továbbá, hogy ezek a betegségek veszélyesek e az emberre, vagy az állatok „átadhatják-e” egymásnak a kórokozót.
A kullancsok különböző vírusos, bakteriális, és protozoonok okozta betegségek terjesztői lehetnek. A kullancsok tehát ezen betegségek un. vektorai, és rendszerint szúrásukkor, a nyálukkal juttatják a kórokozókat az ember és az állatok szervezetébe. Van azonban kivétel, és a kutyatartók többségének ismeretlen, hogy az áldozat légutain és kötőhártyáján keresztül is fertőzhet például a beszáradt kullancsürülék is. Ez elsősorban a kullancsot eltávolító tulajdonos számára fontos, nem mindegy tehát, hogy milyen módon távolítjuk el és semmisítjük meg az állatok bőrén megkapaszkodó kullancsokat. (lásd később)
Vírusok okozta betegségek közül megemlítjük a kullancsencephalitist, baktérium okozza a Lyme borelliosist (Lyme kór), és protozoon a babesisoist. Természetesen még sorolhatnánk a betegségeket, melyeknek kullancsok a vektorai, és egyaránt betegíthetnek meg embereket és állatokat is. A fenti három betegség közül is a babesiosisnak és a Lyme-kórnak van a gyakorlatban jelentősége. Egyéb kullancsok okozta betegség kutyákon, macskákon elvétve fordul elő.
Nézzük először a babesiosist, mi az amit a kutyatartónak célszerű tudni. A babesiosis nem zoonosis, tehát nem terjedhet át a betegség állatról emberre. A betegségnek számos kullancsfaj közül egy faj a vektora, azaz közvetítője. Ha tehát kullancsot találunk az állatban, nem biztos, hogy fertőződik a kutya. Akkor is elkerülhetjük a fertőzést, ha időben eltávolítjuk a kullancsot. Tudnunk kell azt is, hogy a megbetegedések jellemzően tavasszal és ősszel jelentkeznek a legnagyobb számban, a kullancsok nem „szeretik” a nagyon hideg vagy nagyon meleg környezetet. Földrajzi megoszlás alapján sajnos rendkívül elterjedt a fenti kullancsfaj a Balaton környékén , a Duna egész szakaszán, különösen a Ráckevei-Duna-ágnál, és a Zala folyó környékén. Budapesten a Rákos patak környékéről szintén rengeteg beteg érkezik az ott dolgozó kollegákhoz. Mindemellett kezeltünk már igazoltan Babesia fertőzött kutyát, melyet lakótelepen tartottak, csak lakásban!, és februárt írtunk. A fertőzött kullancs magtapadását követően 1-3 hetes lappangási idő elteltével a klinikai tüneteket szinte mindig magas láz vezeti be. A kutya bágyadt, étvágytalan, és hamarosan feltűnővé válik a vizelet színe. A vizelet egyre sötétebb lesz, olykor kávébarna színűvé válik. Ilyenkor azonnal forduljunk állatorvoshoz. A betegség kimenetele szempontjából ugyanis rendkívül fontos, hogy mikor kerül orvoshoz a kutya. A kórkép időben gyógyítható, de későn észlelve a panaszokat, vagy szövődményes esetben elveszíthetjük a beteget. A megelőzést illetően tehát a veszélyes hónapokban, különösen kirándulás után „bogarásszuk át” az állatot, kérjük ki az állatorvos tanácsát, hogy milyen sprayvel/ nyakörvvel/ cseppentős (spot on) készítménnyel védjük kedvencünket. Tudnunk kell, hogy babesiosis ellen nincs védőoltás. Amit a gazdik olyan gyakran kérnek, az a Lyme-kór elleni védőoltás. (továbbiakban lesz róla szó). Babesiosis ellen injekciós készítmény, tehát gyógyszer létezik, melyet ugyan használhatunk preventív, megelőző céllal, de több hátránya van. Az első, hogy a gyógyszert 4 hetente ismételni kell, sajnos elég komoly fájdalmat jelez az állat az injekció beadásánál, és meglehetősen drága. Részemről akkor ajánlom, ha a kutya rendszeresen sétál vízparton és a hosszú szőre miatt nehéz megtalálni benne a kullancsot. A tulajdonos kérésére azonban bármikor beadjuk a gyógyszert.
A következőkben a Lyme-kórt ismertetjük, jelentősége Magyarországon lényegesen kisebb a Babesiosisnál, és diagnózisa, tehát a biztos kórjelzése nehezebb. Ez egy „zártkörű” tájékoztató kiadvány, így talán elmondható, hogy véleményem szerint lényegesen kevesebb a valójában Lyme kóros kutya, mint ahányat Lyme-kór szerint kezelnek, vagy kezeltek. A kórokozó kimutathatósága ugyanis bizonytalan, többszöri ismételt vizsgálat, és egyéb betegségek kizárása szükséges a pontos kórjelzéshez. Nincs adat arról, hogy Lyme-kóros kutya gazdája megbetegedett volna, tehát kutyáról feltehetően nem terjed át a betegség emberre. Az emberi fertőzés közvetlenül a fertőzött kullancs szúrása által (csípésével) alakul ki. Kutyák lázas állapota, sántasága, esetleg szívtünetek jelentkezése esetén mindenképpen kizárandó a Lyme borelliosis. Rendszerint a kullancscsípést már a tulajdonos régen elfelejtette vagy észre sem vette és hosszú idő elteltével jelentkezik például izületgyulladás amely sokszor az egyik, majd másik végtagon észlelhető. Az emberi fertőződésnél tipikus bőrpír ritkán jelentkezik, de tudnunk kell, hogy „normál” esetben is láthatunk bőrpírral járógyulladásos reakciót a szúrás körül. A Lyme kór gyógyítható betegség, a betegnek hosszabb ideig antibiotikumot kell szednie. Fentiek alapján látjuk, hogy kevésbé akut lefolyású, és nem olyan kifejezett tünetekkel járó betegség mint a babesiosis. Előfordulása is lényegesen ritkább, bár vannak un. endémiás területek, ahol több megbetegedést észlelnek. A betegség védőoltással megelőzhető, először két, majd évente egy emlékeztető oltást adunk a kutyáknak. Rendszeresen kiránduló kutyáknál javasoljuk az oltást, és az alapimmunizálást célszerű már kölyökkorban kezdeni
Befejezésül szólunk a kullancseltávolítás módjáról. A kullancsot ne tekergessük, és ne fogjuk meg kézzel. Olajjal, parfümmel nem szabad bekenni, ilyenkor a parazita légzőnyílása „eltömődik”, és a fulladozó kullancs a fertőző anyagait a gazdaállatba öklendezi. Célszerű a bőrhöz lehető legközelebb lévő részt csipesszel megfogni, és addig csavarni, amíg el nem engedi a bőrt. Rendszerint 1-2 csavarás elég, mindegy hogy milyen irányba tesszük ezt. Ilyen csipesz beszerezhető a rendelőnkben, de kapható Dr. Kapiller Zoltán kiváló állatorvos kollega által kifejlesztett kullancseltávolító kanál is. Befejezésül az ő nemrég megjelent könyvét ajánlom mindazoknak, akik a téma iránt mélyebben érdeklődnek. A könyv címe Kullancsok és zoonozisok, B+V kiadó 2001.
Dr. Fenyves Ildikó