A retina diszplázia

Mit jelent  ez az orvosi kifejezés: diszplázia?
A diszplázia talán az az orvosi kifejezés, melyet a legtöbb kutyatenyésztő ismer, és  általában jól ismer. Sok kutyatenyésztő és tartó felismeri e betegség  tüneteit, tudja a megállapítás lehetőségeit, hiszen rendkívül gyakori elváltozásról van szó. Kevesebben tudják azonban, hogy diszpázia nemcsak a csípőizületben, hanem a  könyök, a vállizületben is kialakulhat, és lényeges szemészeti vonatkozásai is vannak.

Ezen elváltozások közös jellemzője a szövetek rendellenes fejlődése, úgynevezett differenciálódása, a diszplázia kifejezés lényegében ezt jelenti. Attól függően, hogy milyen szervrendszert érint, beszélhetünk könyökizületi, retina ( a szem ideghártyája) vagy akár veleszületett vese diszpláziáról. A retina diszplázia tehát  a retinát alkotó sejtek rendellenes fejlődését jelenti.

Mi okozza e betegséget?
E betegség esetén konkrétan ismerünk néhány olyan okot (herpeszvírus fertőzés, A vitamin hiány, röntgensugárzás), amely a retina diszplázia kialakulásában szerepet játszik, de túlnyomó részben veleszületett betegségről van szó, azaz az ideghártya elváltozása leggyakrabban örökletes.


Milyen tünetei vannak a retina diszpáziának?
Hasonlóan más veleszületett szembetegséghez a kutyatulajdonosok rendszerint az állat tájékozódóképességének romlását veszik észre, vagy a retina diszpláziával esetenként együtt járó kisebb szemgolyót (mikroftalmia), illetve szürkehályogot (katarakta) észlelik. Gyakran azonban semmi külső jele nincs e betegségnek, gyakran rejtve maradnak a szemfenékvizsgálattal látható klinikai jelek.

Szemvizsgálattal (szemfenékvizsgálattal) már jól felderíthető a retina diszplázia, a klinikai tünetek lehetnek egy vagy kétoldaliak, és a tipikus elváltozások helyeződése is különböző lehet a retinán (úgynevezett fokális, multifokális forma), illetve súlyos esetben retina leválást is láthatunk.

Ahogyan az alábbi szemfenék vagy fundusképen is látható rendszerint hosszúkás  csíkok vagy ovális „foltok“ jelennek meg az ideghártyán, nagy részben a látóideg feletti területen. 


Mely fajtáknál  észleték már e betegséget?
Több kutyafajtában részleteiben ismertté vált e  betegség öröklődő jellege, az öröklődés típusa, és már azt is tudjuk , hogy az érintett kutyafajtákban, mely szemtünetekkel jár gyakran együtt a retina diszplázia. A leggyakoribb ilyen szemtünetek a mikroftalmia és a szürkehályog, és labrador retrievereknél egyes ortopédiai betegségek is előfordulhatnak.

Az alábbi fajtáknál ismert e betegség: akita, amerikai cocker spaniel, ausztrál juhász, beagle, dobermann pincher, golden retriever, labrador retriever, rottweiler, samoyed, yorkshire terrier.

E kutyafajták esetén többnyire recesszív (úgynevezett autoszómális recesszív) öröklődést figyeltek meg. Labrador retrievereknél azonban több sajátossága van  a retina diszpláziának. Igazolódott több vérvonalban, hogy nemcsak recesszív hanem domináns öröklődést is mutat e betegség, és ebben az esetben gyakran társul csípőzületi diszpláziával, illletve  több csöves csont nem megfelelő fejlődését állapították meg. Itt tehát ortopédiai vonatkozásai is vannak e kórképnek.


Gyógyítható  e a betegség, és lehet e a terhelt egyedeket tenyészteni?
Mivel nagyon gyakori a betegség tünetmentes hordozása – ami azt jelenti, hogy csak szemfenékvizsgálatal vagy genetikai viszgálattal állapítható meg - ezért sok tenyésztő nem is tudja, hogy a kutyája retina diszpláziás.. Ezért lenne e betegségnél is fontos a szűrővizsgálat, mielőtt tenyésztésbe veszik a kutyát. Magyarországon nem kötelező a szemészeti szűrővizsgálat, bár az érintett fajták tenyésztőinek ajánlott e lehetőség igénybevétele, hiszen a  jó hírnevük, és a vérvonalak „tisztasága“, vagyis mentesége mindenkinek az érdeke. E mellett számos tenyészkutya külföldre kerül, és egyes országokban alapkövetelmény a szűrővizsgálatok elvégzése.

Ez a szemészeti elváltozás nem gyógyítható, a felismerése azonban nem jelenti azt, hogy az állat rosszabbul fog látni, vagy megvakul. Diszkrét, a szemfenék egészére nem kiterjedő  elváltozások nem vezetnek a látóképesség romlásához,  és utalva a fentiekre gyakran felismerésre sem kerül. Vakságot a következményes retina leválás okoz általában, vagy az e betegséggel gyakran együtt járó egyéb szembetegségek például  a szürkehályog.