Macskák fontosabb (vírusos) fertőző betegségei

Macska panleukopenia („macska parvo”): egy kutyákéhoz hasonló parvovirus okozta megbetegedés, ami bágyadtsággal, étvágytalansággal, hányással, hasmenéssel, lázzal jár. Főleg fiatal macskák kapják el a betegséget. A kórokozó vírus sokáig ürül a beteg állatból, erősen fertőző, a környezetben akár évekig túlélhet. A fertőzés rendszerint szájon át, fertőzött bélsárból történik. Érdekesség, hogy a kutyák parvovirusa régebben nem, de az új variánsai már képesek megbetegíteni a macskákat is. A kombinált oltás egyik hatóanyaga ez ellen a vírus ellen védi a macskát.

Macska herpesvirus okozta betegsége: Macskák felső légúti megbetegedésének egyik gyakori okozója. Az eleinte hőemelkedéssel, tüsszögéssel, orrfolyással járó betegség súlyos esetben tüdőgyulladást, vetélést is okozhat. A kórokozó vírus a beteg állatból 1-3 hétig ürül, majd tünetmentes hordozóvá válhat az állat. Az immunrendszer legyengülésekor a vírus aktiválódhat, ekkor ismét tünetek jelentkeznek, és a kórokozó is ürülni kezd a szervezetből, ezzel fertőzve a többi macskát. Az előbb említett kombinált oltás másik hatóanyaga ez ellen a vírus ellen védi a macskát.

Macska calicivirus okozta nátha: Macskák felső légúti megbetegedéseiért szintén gyakran felelős vírus. A kórokozó testváladékokkal ürül, főleg érintkezés útján terjed. Rendszerint hőemelkedéssel kezdődik a betegség, valamint orrfolyás, kötőhártya gyulladás jelentkezik, esetenként szájüregi fekélyek is megjelennek, minek következtében a macska lehelete büdössé válhat. Bakteriális szövődményként akár tüdőgyulladás is kialakulhat. A kombinált oltás harmadik hatóanyaga ez ellen a vírus ellen védi a macskát.

Macska leukózis: Nyállal, orrváladékkal, harapással terjedő betegség. A vírus méhen át, vagy tejjel az utódokat is fertőzheti. A nagy ragályozóképesség miatt közös etető, itató használata szintén - az egyébként környezetben kevéssé ellenálló -  vírus átjutását eredményezi. A megbetegedett macskák sok esetben tünetmentesek maradnak, azonban a későbbiekben a betegség kialakulásakor súlyos tünetek jelentkeznek: láz, nagy kiterjedésű fekélyek a szájüregben, bágyadtság, étvágytalanság, vérfogyottság, immunszupresszió, másodlagos fertőzések, daganatos jellegű megbetegedések. Kimondottan fogékonyabbak a vírussal szemben a fiatal állatok. Az esetleges tünetmentes fertőzöttség miatt az oltás elvégzése előtt célszerű vért venni a macskából, hogy az oltást csak egészséges („szeronegatív”) állaton végezzük el. Kijáró macskákkal érintkező állatok esetén az oltás erősen ajánlott. A fertőzött macskákat célszerű elkülöníteni, egyrészt egészséges társaik, másrészt a maguk érdekében, mert más macskáktól könnyebben kapnak el egyéb fertőző betegségeket (épp ezért egyéb oltások adása célszerű).

FIV („Macska AIDS”): Az emberi AIDS kórokozójához hasonló, ám az embert megbetegíteni nem képes FIV vírus által előidézett, súlyos betegség. A fenti kórokozókkal ellentétben nem csak a fiatal állatok fogékonyak fokozottan, hanem minden korban egyaránt előfordulhat. Főként harapással terjed. Tünetei hasonlóak a leukózisnál leírtakra. A  másodlagos fertőzések gyakoriak. Magyarországon jelenleg nem kapható ellene vakcina. Az esetleges fertőzött macskák elkülönítése javasolt.

FIP („Fertőző hashártyagyulladás”): Egy ún. coronavírus által előidézett betegség, ami a kórokozó – egyébként viszonylag ártalmatlan – vírus mutációja után okoz halálos betegséget macskáknál. Terjedése nyállal, és bélsár útján történik. Tünetei változatosak: mellkasi, hasűri folyadékfelhalmozódás, idegrendszeri tünetek, sárgaság jelentkezhet, nagyfokú bágyadtság, fogyás, esetéeg hasmenés mellett. Az ellene kapható vakcina mindössze 50-75%-os védettséget nyújt

Veszettség: Harapással terjedő, vírusos eredetű, gyógyíthatatlan betegség, ami egyben az egyik legfontosabb zoonózis is. Világszerte évente 45-60.000 ember hal meg veszettségben. A kórokozó hazánkban is előfordul. Kutyáknál az oltás kötelező, macskáknál ajánlott.