A vemhes és szoptató kutyával, valamint a kölykökkel kapcsolatos teendők

A fentiek alapján az ellés időpontja kisebb nagyobb pontossággal megállapítható. Az ellés lehetőleg zárt helyen történjen, kertben lévő kutyánál is célszerű elkeríteni egy védett területet, amelynél lényeges, hogy könnyen tudjuk majd tisztántartani, és már az ellés előtt odaszoktassuk a szukát. A kutyaház nem mindig a legjobb erre a célra, gyakran túl kicsi, és ha nem leemelhető a teteje, nehéz lesz hozzáférni az anyaállathoz és a kölykökhöz. Erre a célra a tenyésztők, un. elletőládát szoktak készíttetni. Ez egy akkora láda amelyben az anyakutya oldalt fekve kényelmesen elfér, és marad hely a kölyköknek is. Belül, egy kb. 10 cm-es peremet alakítanak ki végig körben, amely megakadályozza, hogy a szuka ráfeküdjön a kicsikre. Praktikus, ha a „bejárati” oldal levehető, így a szuka beszoktatásánál ezt az oldalt levéve hagyhatjuk. A kutya alá ne tegyünk szőnyeget vagy pokrócot, mert a váladékoktól átitatódik, és az emlő bőrének gyulladását okozhatja, nyáron a légyálcák ideális megtelepedési helye. A különböző ruhadarabok alá a kölykök könnyen alábújnak, és az anyakutya agyonnyomhatja őket. A gyakorlatban vastag hullámpapír, tiszta karton válik be a legjobban.

A közeledő ellésnek számos jele van. Az emlőtelepek duzzadtak, a tejszekréció megindul, az állat „vackol”. A hasfal ellazul, jellegzetesen leereszkedik, a hüvelyváladék nyúlós, szürke. Mindig mérjük a szuka hőmérsékletét. A vemhesség 56-57. napjától a végbélben mért hőmérséklet elkezd süllyedni a normális 38-39 fok körüli értékről 37-37,5 fokig. A 62-63 napon rendszerint elkezd a hőmérséklet emelkedni, és ennél a felszálló ágnál kezd el általában elleni a kutya. Ez a megállapítás természetesen nem törvényszerű, és feltételezi, hogy a tulajdonos rendszeresen méri (végbélben) a kutya hőjét. Amire figyelni kell: ha a hőmérséklet 39 fokig vagy e fölé emelkedik, forduljunk állatorvoshoz. Ugyanez a teendő ha 36.6 fok alá süllyed a testhőmérséklet.

A szuka ellésének három szakaszát különböztetjük meg. Az un. megnyílási fázist, a kitolási szakaszt és az utószakaszt. A gazdiknak- ne értsék félre- ezeket a fázisokat nem kell elkülöníteni, csupán minél alaposabb tájékoztatást szeretnénk adni, hogy a kóros elváltozást hamarabb felismerjék, és időben tudjanak segítséget kérni, illetve jelentéktelen tünetek esetén ne essenek kétségbe. Röviden jellemezzük ezeket a szakaszokat.

A megnyílási szakaszban tágul a szülőút, ez kb. 7-10 órát vesz igénybe, a pérarésben kevés nyálka megjelenhet. Az állat nyugtalan, és az időnkénti, még rendszertelen méhösszehúzódások miatt fájdalmat jelez. Erős lihegés, a padló kaparása, híg bélsár ürítése, hányás jelentkezhet. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a megnyílási szakasz teljesen észrevétlen marad.

A kitolási fázisban az intenzívebb tolófájások  rendszeres időközönként  jelentkeznek. Kb. 10-40 percenként követik egymást a születendő kölykök, 3-4 kölyök után ez az időintervallum nőhet, illetve előfordulhat, hogy másnap születik meg az utolsó kölyök. A kölykök gyakran születnek burokban, ha a tolófájások intenzívek. Ilyenkor az anyakutya eltépi a burkot, elrágja a köldökzsinórt, és a méhlepényt rendszerint megeszi, amely ösztönös tevékenység. Ha nem burokban születik a kölyök utána jön a méhlepény, ezt ellenőrizzük, és túl nagy magzatszámnál ne engedjük megenni az összes méhlepényt. Ha túl sok placentát eszik az anyakutya, az bélhurutot okoz, és csökkenti a tejszekréciót. Gyakori az a nézet, hogy éppen a placenták felfalása serkenti a tejtermelést. Ez nem igaz, hiszen a placenta hormontartalma szájon át nem szívódik fel, és a benne lévő progeszteron inkább gátló hatással van a tejszekrécióra. Ha a köldökzsinór elszakad, és a magzatot nem követik a magzatburkok, a benntmaradó köldökzsinórt enyhén meghúzhatjuk, és az anya hasát elölről hátra masszáljuk. Ha az anyaállat nem mutat hajlandóságot a burok feltépésére illetve a köldökzsinór elrágására, segítenünk kell. Először ellő állat ugyanis gyakran csak nyalogatja a burkot, de nem tépi fel a fogaival. A köldökzsinórt ne vágjuk el ollóval, hanem vagy tegyünk rá egy érfogót, ha ez nincs inkább próbáljuk elmorzsolni, esetleg lekötni a  hasfaltól 5-10 cm –re. Ha az anya nem tépi fel a burkot, ne késlekedjünk, mert megfulladhat a kölyök. Ezután töröljük mi a kiskutyát szárazra, kíméletesen dörzsöljük a mellkasát, hasát. Alaposan vizsgáljuk meg a szájüreget, az abban lévő váladékot töröljük ki. Nagyon óvatosan és a nyak rögzítésével  meglóbálhatjuk a kölyköt, ezt csak úgy végezzük, ha előtte valaki megmutatta. Az újszülött oxigénhiánya és fulladása különösen elhúzódó ellés esetén nagyon gyakori. Ilyenkor a magzatvíz belélegzése fulladáshoz vezethet. A farfekvést nem tekintjük rendellenesnek, de  tapasztalatok szerint ilyenkor gyakrabban lép fel oxigénhiány. Az ilyen állatok születésénél  a szülőúton való áthaladás közben a köldökzsinór idő előtt elszorul, elszakadhat, a magzat légzőmozgásokba kezd, és magzatvíz kerülhet a tüdejébe. Ilyenkor tehát célszerű enyhe húzással a magzat világrajövetelét segíteni. Vigyázzunk, a magzat végtagját erősen soha ne húzzuk, óvatosan a fejét vagy a bőrét próbáljuk húzni. A kölyköt kíméletesen lóbálva, ahogy korábban említettük a nyakát és a  gerincét egyik ujjunkkal rögzítve próbáljuk életre kelteni, a száját gyakran áttörölve, mellkasát óvatosan dörzsölve. Egészen reménytelennek tűnő esetekben is sokszor sikerül a kölyköt életre kelteni. Addig mindenképpen érdemes próbálkozni ameddig szívverést érzünk. Egyéb nem fertőző illetve fertőző oktanu problémára itt nem térünk ki, ilyen esetekben úgyis állatorvosi segítség szükséges.

.

Szülés közben még ideiglenesen sem ajánlatos az anyától elvenni a kölyköket, zavarhatja az ellést, és a kölykök visszafogadása sem mindig problémamentes. Ezen felül a  kölykök a megszületésük után ösztönszerűen a tejmirigyet keresik és szopni kezdenek. A tejleadás leghatékonyabb stimulátorai maguk  a kölykök, ezért célszerű az emlőhöz segíteni őket, előtte kis tejet préseljünk ki, és tegyük a kiskutya szájába a csecsbimbót. Valószínű ezután már el sem mozdítható onnan, de van amelyikkel türelmesebbnek kell lennünk. A szabályos ösztönnel rendelkező szuka  a kicsinyeit szárazra nyalja, serkentve ezzel a légzést és a keringést, a hólyag  és a bélszurok ürülését.

Az utószakaszban a méh gyorsan összehúzódik, az anya megnyugszik, tisztítja magát. Ilyenkor még távozhatnak magzatburkok, magzatvíz és véres váladék. Mindig legyen lehetősége inni az anyakutyának.

Látjuk, hogy számos ponton szükség lehet a tulajdonos vagy az állatorvos segítségére, annak ellenére, hogy a húsevők medencealakulása kedvező. Megjegyezzük azonban, hogy egyes fajták  az anatómiai felépítésükből adódóan alkalmatlanok az önálló ellésre. Az ilyen kutyafajtát tartó tenyésztőknek mi úgy emlegetjük, hogy bérletük van az állatorvosukhoz , hiszen angol bulldog, francia bulldog és még számos kutyafajta esetén szinte minden esetben császármetszésre kerül sor. Természetesen mindig van kivétel, éppen a saját kutyám kapcsán történt, hogy  edzett, megfelelően táplált jó felépítésű kutyánál  kellet császármetszést végezni.

Ellés utáni időszak

Az ellés utáni időszakban a szuka méhe morfológiailag és szövettanilag visszaalakul, amely kb. 3 hónapot vesz igénybe. Ez az un. involúció.  Az ellés után az anyaállatnál mérsékelt testhőmérséklet-emelkedést tapasztalhatunk, ez egy héten belül normális értékre tér vissza. A magzatvíz, szétesett szövetek, és vér összekeveredéséből álló váladék zöldes színű, szagtalan és az első napokban nagy mennyiségben ürül. Néhány nap után ez a váladék sötétebb színű barnás-vörös jellegű, majd nyálkás, nyúlós. Az ilyen jellegű váladékozás tehát természetes.

A korábban említett elletőláda alkalmas arra, hogy néhány hétig ebben tartsuk a kölyköket.

A szoptatásnál figyeljük meg ki a leggyengébb a „csapatban”, és próbáljuk őt a leghátsó emlőhöz segíteni, vagy ha a „jóllakottak” alszanak, tegyük öt emlőre külön. A hátsó hasi emlőtelepekből rendszerint több tej nyerhető. Az első néhány héten olyan intenzív a kiskutyák növekedése, hogy a keveset szopó állatot könnyű észrevenni. A kiskutyák számára gyakorlatilag pótolhatatlan az un. föcstej, amely olyan ellenanyagokban gazdag tej, ami az ellés után három napig  ürül. A szukakutya teje egyébként igen energiadús, magas  fehérje és zsírtartalmú, ezekből az anyagokból  kétszeresét tartalmazza mint a tehéntej. Ha a kölyköket mesterségesen kell valamilyen oknál fogva fölnevelni, mindenképpen kérjük szakember segítségét. Részletesen erre nem térünk ki, de ilyenkor „egyszerű” tehéntejjel nem pótolható az anyakutya teje. Külön erre a célra előállított tejpótló tápszereket lehet vásárolni, illetve legcélszerűbb a kölyköket dajkásítani. Erre olyan  kevés kölyköt szoptató  anyakutya alkalmas, amelynek hasonló korú kicsinyei vannak, és az „idegen” kölyköket elfogadja. A „kakukkfiókák” elfogadtatására több módszer van. Célszerű kis időre az összes kölyköt elzárni az anyától, és valamilyen semlegesítő szaganyaggal (akár parfüm) bekenni a kiskutyákat, majd így  újra összeengedni őket.

Az anyakutyának legyen lehetősége kijönni az elletőládából, és ha nagyon ragaszkodik a kölykökhöz, akkor is naponta többször próbáljuk megmozgatni, elterelni a figyelmét az alomról. Tápláljuk a szukakutyát naponta többször, akár 3-4 szer, és közvetlenül az etetés után még ne engedjük vissza a kölykökhöz, negyed órát legalább várjunk. Ha lehetséges, a szoptatási periódus alatt ne menjen utcára az anyakutya. Természetesen ez nem megoldható ha nincs kertünk, de ilyenkor séta után alaposan tisztítsuk le a kutya hasát, lábait A kiskutyák tisztántartása fontos, nyári melegben gondot okozhat a sok légy, ilyenkor kérjünk az állatorvostól a kölykökre nem ártalmas permetező vagy lemosó szert. 25 fok alatti hőmérséklet esetén az első hetekben infralámpa használata szükséges. Az ideális környezeti hőmérséklet három hetes korig 28-30 fok, ezután kb. 23 fok.

Születéskor a kölykök normál testhőmérséklete 34,5-37,2 fok között ingadozhat, a szívverések száma 180-220/perc, légzésszáma 15-35/perc. Az első 2-3 napig a beszáradt köldök leesik, ha gennyes jellegű váladékozást észlelünk, kb. 8-10 szeresére hígított betadine  oldattal ecseteljük. A kiskutyáknál egészen négy hetes korig megfigyelhető izomrángásokat ne tekintsük kórosnak, ez természetes jelenség. A 10.-14. napos kor között nyílnak ki a szemek, és több kevesebb sikerrel felállási  kísérletet tesznek a kutyák Ekkor már  a testtömeg megkétszereződik és a második hét végére a fülek megnyílnak. Az egészséges kölykök nem sírnak, a nap 90 % át nyújtott testtartással, alvással töltik  Figyelemmel kell lenni tehát a sokat síró kiskutyára, tapintással ellenőrizzük a testük hőmérsékletét (hideg tapintat), a bőrük feszességét (kiszáradás jele), és mindig vizsgáljuk meg a bélsarat (hasmenés, orsóférgesség).

Ideális esetben az önálló táplálékfelvételt 3 hetes korban kezdjük el a kölyköknél. Ilyenkor természetesen szopnak is, de emellett naponta háromszor etessük meg őket, és ne engedjük, hogy rögtön teleegye magát a kiskutya. Ha  viszont kevesebbet szopnak, akár öt- hétszeri etetés is szükséges lehet. Első alkalommal meleg húspépet adjunk, majd  a darált húshoz főzzünk hozzá sárgarépát, rizst, tehetünk bele tojást, zöldségeket, de a táplálék zöme hús legyen. Ezeket az első hetekben turmixoljuk össze. Emellett tejbegrízt, túrót, joghurtot is adhatunk, illetve olyan bébiételeket is melyek különböző gabonaörleményeket tartalmaznak. Ma már több olyan kutyatáp van forgalomban, melyek adhatók néhány hetes kortól is. Ezeket a száraz tápokat be kell áztatni, és ügyeljünk a minőségre. Legtöbb un. teljes értékű táp, tehát mellette ne adjunk a kiskutyáknak vitaminkészítményt. Az ilyen kutyatápokat „közértben” nem kaphatjuk meg, nagyobb állateledelboltokból, vagy az állatorvostól szerezhetjük be. Mit ne egyen a kiskutya. A nagyméretű teljesen megfőzött velőscsonton kívül egyelőre más csontot nem kaphat. Ezt is inkább csak játéknak adjuk, nem etetés helyett. Egy- egy ilyen csont „illata” órákig elbűvöli a kölyköket. Rendszerint elrágni nem tudják még ezeket a csontokat, ha esetleg szilánkosra rágják, el kell venni tőlük. Csirkefej, csirkeláb, pulykacsont  a leggyakrabban problémát okozó csontok, ezeket felnőtt korban se adjuk a kutyánknak. Nem kaphatnak semmilyen nyers húst, még marhahúst sem, szintén hasonlóan a felnőtt állathoz. Puffasztó zöldségeket, édességet, nyers tojást megintcsak ne adjunk. A kölyökkori hasmenések, emésztési zavarok kivédhető azzal, hogy ha fokozatosan, kellő átmenettel , nem hirtelen változtatjuk meg az állat étrendjét. A legtöbb 7-8 hetes kori hasmenést az új gazdi „megtömése” okozza, vagy teljesen más eleséget ad a kutyának, mint amit a tenyésztőnél kapott. A másik leggyakoribb gyomor és bélpanaszt kiváltó ok, a bélférgesség. A kutyákat 2 hetes kortól 12 hetes korig 2 hetente féregteleníteni kell, megfelelő un. széles spektrumú pasztával vagy tablettával, valamint 7-8 hetes korban- ha a kölykök még nálunk vannak – az első védőoltást meg kell kapniuk.

Az anyakutyától való elválasztás optimális ideje a 8-9 hetes kor. Nem helytelen a korábbi elválasztás sem, főleg ha ekkorra már az anyaállat nem engedi szopni a kölykeit. Ez függ tehát a szukától, attól, hogy mikorra tudunk gazdát szerezni a kiskutyáknak, valamint nem elhanyagolható a  család tűrőképessége sem.

Elérkeztünk tehát ahhoz az életkorhoz amikor a kiskutyát elbocsátja a tenyésztő, innentől már az új gazdi veszi át a kiskutya gondozását. Ezzel lezárul az az időszak ami egy életen át kihatással van az állat viselkedésére, az emberrel, és a többi állattal való kapcsolatára.