Klapka Állategészségügyi Központ

A PRA /Progresszív Retina Atrófia/

dr. Fenyves Ildikó — Sat, 13 Feb 2010 14:47:48 +0000

A progresszív retina atrófia (PRA)

Mit jelent a PRA kifejezés?

A PRA a szem ideghártyájának (retinájának) úgynevezett degeneratív, öröklődő betegsége, amely előbb vagy utóbb vaksághoz vezet, kutyákban és macskákban is előfordul. Az elsőként leírt veleszületett szembetegségek közé tartozik: 1911 ben gordon szetterekben figyelték meg először ezt a kórképet. Azóta több mint ötven kutyafajtában vált részleteiben is ismertté e betegség, annak fejlődésmenete és fajtabeli tulajdonságai. Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni, mert az egyes kutyafajtákban fajtára jellemző módon és korban jelentkeznek az első tünetek, illetve a betegség lefolyása is különböző. Régebben e szerint történt a PRA klasszifikációja, miszerint megkülönböztetünk fiatal életkorban jelentkező és gyors lefolyású, illetve idősebb korban előforduló lassú lefolyású kórformát.
A betegség felosztása, a jelenlegi megközelítésben más módon történik: főképpen az ideghártyát alkotó úgynevezett fotoreceptorok elváltozása alapján.
A PRA ahogyan a nevében is benne van az ideghártyát alkotó csapok és pálcikák, az úgynevezett fotoreceptorok atrófiája, azaz sorvadása, amely kifejezés azonban nem teljesen pontos, inkább degenerációt helyes használni. Összefoglalva tehát ezen fotoreceptorok vagy nem fejlődnek megfelelően (ezt nevezzük diszpláziának), vagy normális fejlődést követően degenerálódnak.
E kétféle „hibás működés“ határozza meg , hogy mely életszakaszban alakulnak ki a betegségre jellemző tünetek, azaz mikor veszi észre a tulajdonos, hogy a kutya vagy macska nem lát jól.
Az előbbi esetén, amelyre a diszplázia szót használtuk, már korán jelentkeznek a tünetek, utóbbi esetén (atrófia) ahol megfelelő a fejlődés, de később ezek a receptorok károsodnak, későbbi életszakaszban alakulnak ki a tünetek.

Milyen tüneteket vesz észre a kutyatulajdonos?
A kutyák látóképességét a mindennapokban nehéz megítélni, főleg a kutya tartási helyén, ahol biztonsággal és a megszokott környezetében mozog. Tudjuk, hogy a kutyák szaglása és hallása mennyire kifinomult, és diszkrét látáskárosodást nehezen vesz észre a tulajdonos. Gyakran az első feltűnő jel lehet, ha tágabb a kutya pupillája, és „fényesebb“ a szeme. Ez azért van mert a PRA szembetegségnél, a szem ideghártyájának a pigmentált része, amit latinul tapetum lucidumnak, vagy tapetumos fundusnak hívunk hyperreflektív lesz, egyszerűen fogalmazva jobban csillog, fényesebb. A tapetum lucidum kifejezés latinul fénylő kárpitot jelent, innen kapta a retina ezen része a nevét. Talán sokan nem is tudják, hogy ezt látjuk, ha az autó reflektorába belenéz egy szembejövő macska vagy kutya, nos a tapetum lucidumát látjuk ez esetben, ez a fényes réteg ami hirtelen egy-egy pillanatra felvillan előttünk.
Szintén feltűnhet a tuladonosnak, hogy félhomályban a kutya rosszabbul tájékozódik, nappal jól lát, de estefelé már bizonytalanul közlekedik, főleg a nem megszokott környezetben. A súlyos látásromlást már egyértelműen észreveszi a tulajdonos, a betegség előrehaladott stádiumában teljes vakság jelentkezik sajnos mindkét szemen.
Egyéb objektívebb tünetek felismerése és a betegség diagnosztizálása már állatorvosi feladat.
Mit vizsgál az állatorvos?
A PRA betegséget többféleképpen lehet vizsgálni. Szemfenékvizsgálattal jellegzetes tünetei vannak e betegségnek, az ideghártya erei elvékonyodnak, súlyosabb esetben teljesen eltűnnek, a korábban említett tapetum lucidum területe hyperreflektív, azaz fényesebb, és a látóideg degenerációja látható. A szemfenék vagy fundusvizsgálattal tehát magát a betegséget állapítjuk meg. Ha azzal a céllal történik a vizsgálat, hogy megtudjuk, hordozza e a PRA kialakulásáért felelős gént a kutya vagy macska, genetikai vizsgálatot szükséges végezni, amely már Magyarországon is elérhető.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy fiatalon tenyésztésbe vett kutya szemfenékvizsgálata alapján lehet, hogy mentes minősítést kap, de ezzel a vizsgálattal az aktuális állapotot látjuk, lehetséges, hogy terhelt a kutya, csak még nem láthatók a szemfenékvizsgálattal erre utaló jelek, de az is lehet, hogy csak a betegség kialakulásáért felelős gént hordozza, tehát ő maga nem lesz beteg, de utódai között előfordulhat a PRA (természetesen akkor ha a kan kutya szintén hordozó). Ezt a típusú öröklésmenetet nevezzük autoszómális recesszív öröklésmenetnek, azaz nem nemhez kötötten, úgy öröklődik a betegség, hogy két hordozó kutya párosításából kb 25% eséllyel jelentkezik maga a betegség, és 50% az esélye a hordozóságnak. Egy kivételt ismerünk ez alól: a husky és samoyed kutyafajtában X kromoszómához kötötten öröklődik a PRA.
Érdemes megemlíteni a szürkehályog és a PRA együttes előfordulását. Ma még vitatott, hogy két teljesen külön fejlődő szembetegségről van e szó. Egyes kutyafajtákban gyakrabban jelentkezik a betegség viszonylag későbbi szakaszában szürkehályog, amely önmagában teljes vaksághoz vezethet. Nagyon fontos a pontos diagnózis felállítása, azokban az esetekben ahol PRA és szürkehályog is jelen van, mivel ha előzetes retinavizsgálat nélkül történik a szürkehályog műtét, a kutya az operáció után sem fog látni. Nehezíti a helyzetet, hogy a retina vizsgálata cataracta (szürkehályog) esetén szemfenékvizsgáló lámpával, vagy kamerával nem lehetséges, hiszen a teljesen homályos szemlencsétől nem lehet látni az ideghártyát. Ez esetben egyéb vizsgáló módszerek például szemészeti ultrahangvizsgálat, illetve ERG vizsgálat alkalmazása javasolt.
Mely fajták a leginkább érintettek?
Számos kutyafajtában bizonyítottan örökletes jelleget mutat ez a szembetegség. Részletesen egy egy fajta érintettségét mutatja be az innen elérhető összefoglaló táblázat.
Látható, hogy rendkívül elterjedt kórképről van szó, és ahogyan sokan emlegetik, a PRA nem csak az uszkárok betegsége. Bár tény, hogy a toy és miniatűr uszkárokban nagyobb a betegség előfordulása, megemlítendő a gyakoriságot tekintve az angol és amerikai cocker spaniel, a labrador retriever, gordon szetter, skót juhász, ausztrál juhász.
A gyógyítás és megelőzés lehetőségei.

Sajnos a fentiekből adódóan genetikailag determinált betegségről lévén szó, nem lehetséges megakadályozni a betegség kifejlődését ha a kutya hordozza PRA kialakulásáért felelős gént úgynevezett homozigóta (aa) formában. Tanácsos lenne nem csak néhány kutyafajtában elvégezni a genetikai szűrést de legalább szemfenék vizsgálatát, hiszen erre már van lehetőség. Gyógyítani tehát a már kialakult betegséget a jelenlegi ismereteink szerint nem lehet. Egyes vizsgálatok alapján a tünetek súlyosbodása és a betegség lefolyása lassítható antioxidáns táplálékkiegészítők adásával.

A retina diszplázia

dr. Fenyves Ildikó — Fri, 15 Jan 2010 15:35:51 +0000

Mit jelent ez az orvosi kifejezés: diszplázia?
A diszplázia talán az az orvosi kifejezés, melyet a legtöbb kutyatenyésztő ismer, és általában jól ismer. Sok kutyatenyésztő és tartó felismeri e betegség tüneteit, tudja a megállapítás lehetőségeit, hiszen rendkívül gyakori elváltozásról van szó. Kevesebben tudják azonban, hogy diszpázia nemcsak a csípőizületben, hanem a könyök, a vállizületben is kialakulhat, és lényeges szemészeti vonatkozásai is vannak.

Ezen elváltozások közös jellemzője a szövetek rendellenes fejlődése, úgynevezett differenciálódása, a diszplázia kifejezés lényegében ezt jelenti. Attól függően, hogy milyen szervrendszert érint, beszélhetünk könyökizületi, retina ( a szem ideghártyája) vagy akár veleszületett vese diszpláziáról. A retina diszplázia tehát a retinát alkotó sejtek rendellenes fejlődését jelenti.

Mi okozza e betegséget?
E betegség esetén konkrétan ismerünk néhány olyan okot (herpeszvírus fertőzés, A vitamin hiány, röntgensugárzás), amely a retina diszplázia kialakulásában szerepet játszik, de túlnyomó részben veleszületett betegségről van szó, azaz az ideghártya elváltozása leggyakrabban örökletes.

Milyen tünetei vannak a retina diszpáziának?
Hasonlóan más veleszületett szembetegséghez a kutyatulajdonosok rendszerint az állat tájékozódóképességének romlását veszik észre, vagy a retina diszpláziával esetenként együtt járó kisebb szemgolyót (mikroftalmia), illetve szürkehályogot (katarakta) észlelik. Gyakran azonban semmi külső jele nincs e betegségnek, gyakran rejtve maradnak a szemfenékvizsgálattal látható klinikai jelek.

Szemvizsgálattal (szemfenékvizsgálattal) már jól felderíthető a retina diszplázia, a klinikai tünetek lehetnek egy vagy kétoldaliak, és a tipikus elváltozások helyeződése is különböző lehet a retinán (úgynevezett fokális, multifokális forma), illetve súlyos esetben retina leválást is láthatunk.

Ahogyan az alábbi szemfenék vagy fundusképen is látható rendszerint hosszúkás csíkok vagy ovális „foltok“ jelennek meg az ideghártyán, nagy részben a látóideg feletti területen.

Mely fajtáknál észleték már e betegséget?
Több kutyafajtában részleteiben ismertté vált e betegség öröklődő jellege, az öröklődés típusa, és már azt is tudjuk , hogy az érintett kutyafajtákban, mely szemtünetekkel jár gyakran együtt a retina diszplázia. A leggyakoribb ilyen szemtünetek a mikroftalmia és a szürkehályog, és labrador retrievereknél egyes ortopédiai betegségek is előfordulhatnak.

Az alábbi fajtáknál ismert e betegség: akita, amerikai cocker spaniel, ausztrál juhász, beagle, dobermann pincher, golden retriever, labrador retriever, rottweiler, samoyed, yorkshire terrier.

E kutyafajták esetén többnyire recesszív (úgynevezett autoszómális recesszív) öröklődést figyeltek meg. Labrador retrievereknél azonban több sajátossága van a retina diszpláziának. Igazolódott több vérvonalban, hogy nemcsak recesszív hanem domináns öröklődést is mutat e betegség, és ebben az esetben gyakran társul csípőzületi diszpláziával, illletve több csöves csont nem megfelelő fejlődését állapították meg. Itt tehát ortopédiai vonatkozásai is vannak e kórképnek.

Gyógyítható e a betegség, és lehet e a terhelt egyedeket tenyészteni?
Mivel nagyon gyakori a betegség tünetmentes hordozása – ami azt jelenti, hogy csak szemfenékvizsgálatal vagy genetikai viszgálattal állapítható meg - ezért sok tenyésztő nem is tudja, hogy a kutyája retina diszpláziás.. Ezért lenne e betegségnél is fontos a szűrővizsgálat, mielőtt tenyésztésbe veszik a kutyát. Magyarországon nem kötelező a szemészeti szűrővizsgálat, bár az érintett fajták tenyésztőinek ajánlott e lehetőség igénybevétele, hiszen a jó hírnevük, és a vérvonalak „tisztasága“, vagyis mentesége mindenkinek az érdeke. E mellett számos tenyészkutya külföldre kerül, és egyes országokban alapkövetelmény a szűrővizsgálatok elvégzése.

Ez a szemészeti elváltozás nem gyógyítható, a felismerése azonban nem jelenti azt, hogy az állat rosszabbul fog látni, vagy megvakul. Diszkrét, a szemfenék egészére nem kiterjedő elváltozások nem vezetnek a látóképesség romlásához, és utalva a fentiekre gyakran felismerésre sem kerül. Vakságot a következményes retina leválás okoz általában, vagy az e betegséggel gyakran együtt járó egyéb szembetegségek például a szürkehályog.

A collie szem anomália (CEA).

dr. Fenyves Ildikó — Fri, 15 Jan 2010 15:23:02 +0000

Mit jelent a kifejezés: collie szem anomália?
A collie szembetegséget röviden a szakirodalom „CEA“ ként említi, és egy veleszületett szembetegséget jelent, amely azonban nem csak a collie (skót juhász) fajtában fordul elő. A szem fejlődésének olyan zavara, amely esetén az ideghártya, az érhártya, a látóideg és az ínhártya károsodik. A károsodás mértéke rendkívül sokféle lehet, az enyhétől az vaksághoz vezető súlyosságig, és rendszerint mindkét szemet érinti. A nőstény és kan kutyák között hasonló arányban fordulhat elő, és nem befolyásolja a betegség megjelenését az sem, hogy milyen színű az állat.

Milyen fajtákban fordul elő a betegség?
Skót juhász (collie) és Shetlandi juhász (sheltie) fajtákban a legelterjedtebb. Érdemes tudni, hogy a Sheltie nem egy „mini“ skót juhász, két külön fajtáról van szó. Kisebb mértékben, de érintett még e betegség tekintetében az Ausztrál juhászkutya és az egyre divatosabb Border collie is.

Milyen arányban fordul elő e betegség?
E szembetegség előfordulása rendkívül elterjedt a Skót juhász hosszú szőrű és a kevéssé ismert rövid szőrű változataiban is, illetve a Shetlandi juhászkutyában. Az első felmérések az Egyesült Államokban történtek, ahol egy 1969 es felmérés szerint 75-97 % -os érintettség volt igazolható. Azóta természetesen számos vizsgálatot végeztek, és az egyre elterjedtebb szemészeti szűrővizsgálatok eredményeképpen, a betegség előfordulása csökkent, de így is nagyon magas. Angliában, Svédországban és Norvégiában készült felmérések is lényegében 50% os érintettségről számolnak be, de a valós helyzet vélhetően ennél is rosszabb.

Hogyan öröklődik a collie szem anomália?
Az öröklésmenetre úgynevezett autoszómális recesszív öröklésmenet jellemző, amely azt jelenti, hogy két egészséges szemű, de úgynevezett „hordozó“ kutya utódai között is születhet e betegségben szenvedő állat, ennek az esélye, ha mindkét szülő hordozza a betegségért felelős gént 25 %. Csak genetikai vizsgálattal igazolt, nem hordozó és mentes minősítésű szűrővizsgálattal rendelkező kutya utódai között várható 100% ban egészséges szemű kölyök.

Milyen tünetekkel jár a „CEA“?
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a szemészeti tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. A betegség ugyan mind a két szemet érinti, de nem azonos fokban. Körülbelül 10% az esélye egy igazolt „ CEA“ szembeteg kutyának a részleges vagy teljes retina leválásra, amely vaksághoz vezet. Ez az arány relatív nagy, de annak a jelentősége még nagyobb, hogy ezen állatok biztosan örökítik a betegséget tovább.

Míg szürkehályog vagy glaukóma (zöldhályog) esetén kifejezett jeleket lát a kutya tulajdonosa, CEA esetén külsőleg rendszerint nem láthatóak a betegség tünetei, gyakran csak a látóképesség romlása vagy a teljes vakság észlelhető. Időben elvégzett szemvizsgálattal e szembetegség tünetei diagnosztizálhatók.

A szemfenék (fundus) vizsgálatával látható jelei vannak e betegség megjelenésének.

Hogyan lehet vizsgálni e betegséget?
Két fő módszerrel lehet e betegséget vizsgálni: szemfenékvizsgálattal és genetikai vizsgálattal.

A szemfenékvizsgálat során a kutyának egy rövid hatású, körülbelül 2-3 óráig tartó pupillatágító szemcseppet adunk, amely az állat tájékozódását nem befolyásolja. A szemfenékvizsgálat egy úgynevezett oftalmoszkóppal történik, amelynek különböző fajtái vannak, jelenleg technikailag a legkönnyebb és legpontosabb vizsgálati eljárás a digitális funduskamerákkal törénik, amely a retinának viszonylag nagy részét teszi egyszerre láthatóvá a vizsgáló számára, és akár 30-40 képet is készítve, majd azokat akár utólag értékelve, az archiválást is lehetővé teszi.

A másik lehetőság a vérből végzett genetikai vizsgálat, amely nemcsak azt hivatott vizsgálni, hogy a kutya szeme egészséges e, hanem azt is hogy a betegségért felelős gént hordozza e, tehát örökítheti e a betegséget. Sajnos a vizsgálat ára határt szab a lehetőségeknek, és jelenleg hazánkban kevés kutyát vizsgáltat a tenyésztője ilyen módon.

Természetesen egyik vizsgálathoz sem szükséges a kutya bódítása.

A CEA szemszűrésnél alapvető szempont, hogy a kölykök szűrése időben megtörténjen, amely ideális esetben 5-8 hetes kor között van. Ez után ugyanis az ideghártya fokozatosan kialakuló pigmentállománya „elfedheti“ az érhártyán lévő egészen diszkrét, korai jeleit e szembetegségnek.

Mi a tenyésztők feladata?
Nagyon fontos lenne, hogy a fenti fajták egyedeit, és a megszülető kölyköket 5 és 8 hetes korban megvizsgálják, és csak mentes minősítéssel rendelkező kutyát vegynek tenyésztésbe. Az előzőekben ismertetett öröklésmenet szerint két mentes állat utódai között is van esély beteg kölyök születésére, de rendszeres szemszűréssel jelentősen vissza lehetne szorítani a betegség elterjedését.

Mit tehetnek a leendő Skót juhász vagy Sheltie, Ausztrál juhászkutya vagy Border collie tulajdonosok?
Mindenekelőtt érdemes tudni e betegségről, és a tenyésztőtől rákérdezni, hogy megtörtént e a kölykök szűrése, és az időben történt e.

Nem mentes minősítésű kutya hobbikutyaként ugyanolyan hűséges társa a gazdájának, és rendszeres szemészeti vizsgálattal ellenőrizhető a kutya látóképessége. Az állattartónak azt nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a kutya tenyésztése nem javasolt.
dr. Fenyves Ildikó

Klapka Állategészségügyi Központ

2092 Budakeszi, Klapka u. 2.

tf.:06-23-451-103

Tájékoztató a veleszületett szembetegségekről és azok vizsgálatáról

dr. Fenyves Ildikó — Fri, 15 Jan 2010 15:22:19 +0000

Tájékoztató a veleszületett szembetegségekről és azok vizsgálatáról.

Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyre inkább a tudatos kutyatenyésztés kerül előtérbe, a legtöbb tenyésztő törekszik arra,hogy mind az állat külleme, mind pedig az egészségügyi háttere megfelelő legyen.

Küllem tekintetében nem nehéz a legkíválóbb állatokat tenyésztésbe venni, a tenyészszemlék, kiállítási eredmények erre lehetőséget adnak. Nehezebb kérdés a kutya egészségügyi állapotának „feltérképezése“. Egyrészt bizonyos hibák nehezen felderíthetők, a csípőizületi diszplázia vagy egy velezületett szembetegség sokáig rejtve maradhat, mind a tenyésztő, mind a kölyköt megvásárló kutyatartó előtt.

Szerencsére vannak bizonyos, főképpen ortopédiai kórképek, mint például a csípőizületi vagy könyökizületi diszplázia, amelyek szűrése elterjedt, és az igényes kutyatenyésztők az érintett fajtáknál igénylik az ilyen vizsgálatokat. Kevésbé elterjedt, de legalább ilyen fontos hangsúlyozni a veleszületett szembetegségek vizsgálatát, amely néhány fajtától eltekintve majdnem az összes fajtatiszta kutyát érinti, azaz mára már pontosan ismertté váltak azon öröklődő szembetegségek, melyek szűrhetők.
Mit jelentenek ezek a veleszületett szembetegségek, és miért fontos egy kutyatenyésztő részére a szűrővizsgálatok igénybevétele?
Évről évre nő azon veleszületett szembetgségek száma, amelyek öröklésmenete, pontos tünetei és kórlefolyása részleteiben ismertté válik. E nagyon komoly szakmai törekvés mögött számos elsősorban Amerikai és Nyugat Európai Egyetem tudományos kutatató munkája áll, és mára már többnyire az összes kutyafajta öröklődő szembetegsége ismert.

A legtöbb kutyafajtának vannak ilyen örökletes szembetegségei, erről egy részletes táblázat formájában olvashat az érdeklődő kutyatartó vagy tenyésztő.

Az egyes fajták tenyésztői az alábbi táblázat segítségével tájékozódhatnak, hogy az adott fajtáknál milyen betegségek fordulhatnak elő.

A legelső szempont amikor e kérdéskört vizsgáljuk, hogy látható e akár a tenyésztő vagy kutyatartó részére az állat szemén bármilyen elváltozás. Vannak bizonyos szembetegségek, melyek esetén szembetűnőek ezek a tünetek , például egy kisebb szemgolyó (mikroftalmia, vagy egy előrehaladott szürkehályog (katarakta) esetén. A szembetegségek másik része az a csoport, amelyeket külső megtekintéssel még egy állatorvos sem vesz észre, ilyen esetekben különböző szemfenék, ERG vagy genetikai vizsgálat szükséges egy - egy betegség felismeréséhez. Ilyen például a retina diszplázia, collie szembetegség, vagy a progresszív retina atrófia.

Fontos hangsúlyozni, hogy természetesen számos szembetegség nem mutat örökletes jelleget, és bár ezek feliserése is döntően befolyásolja egy kutya tenyészértékét, nem örökíti át az utódokra.
Milyen módon és mely életkorban vizsgálhatók a veleszületett szembetegségek?
A szemészeti betegségek vizsgálata az állat alapos megfigyelésétől egészen az agyi reflexek vizsgálatán át rendszerint a szemfenék (fundus) vizsgálatával fejeződik be. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor egyéb kiegészítő vizsgálatokat például szemészei ultrahang vagy erg vizsgálatokat, esetenként dns vizsgálatot kell igénybevenni ahhoz, hogy felderítsünk egy szembetegséget. A dns vizsgálatokkal nemcsak azt vizsgáljuk, hogy az adott egyed szeme egészséges e, hanem hogy hordozza e a betegség kialakulásáért felelős gént, hiszen ilyen esetben átörökítheti azt utódaira.

Ezen bonyolultnak tűnő kiegészítő vizsgálatok az esetek legnagyobb részében elkerülhetők, és egy viszonylag egyszerű alapvizsgálattal illetve a kutya szemfenék vizsgálatával nagy pontossággal elvégezhető egy kutya szemészeti szűrővizsgálata, amely körülbelül 10-20 percet vesz igénybe.

A szemfenék vizsgálatához a kuyta mindkét szemébe egy rövid, néhány óráig ható pupillatágítót cseppentünk, amely lehetővé teszi a fundus alapos vizsgálatát. A vizsgálat természetesen éber állapotban történik, és fájdalommentes.

Alapvetően a kutya fajtájától függ, milyen életkorban javasolt a szemészeti szűrővizsgálat. Ahogyan a csípőizületi diszpláziaszűrésnek is megvan az optimális ideje, így a szemszűrésnek is. A kutya fajájában jellegzetesen előforduló betegségek típusa az ami mghatározza a vizsgálat időpontját. A collie szem betegség szűrését, ha szemfenékvizsgálattal végezzük, 5-8 hetes korig el kell végezni, mert a későbbiekben a retina pigmentrétege elfedheti azokat a diszkrét jeleket az ideghártyán, melyek e betegségre jellemzők. Nem helyes tehát a tenyésztésbe vétel előtt egy már felnőtt álllatot vizsgálni. Vannak fajták viszont ahol ezen viszgálatok felnőtt korban is vagy csak felnőtt korban végezhetők el megbízhatóan.

Említésre került a mára már elérhető dns vizsgálatok kérdése. Vannak olyan elsősorban angol és amerikai laboratóriumok, ahol az állat véréből az egyes betegségek genetikai vizsgálata is lehetséges, Magyarországon e vizsgálatok ára nagyon magasnak számít, így kevés tenyésztő él ezzel a lehetőséggel.
Kötelezők e bizonyos fajtáknál a szemészeti szűrővizsgálatok?
A vizsgálatok nem kötelezőek, de egyre több tenyésztő igényli ezen vizsgálatokat, hiszen saját érdekében teszi egészségügyi szempontból is biztonságosabbá a munkáját. Nekem az a tapasztalatom, hogy ha valaki fajtatiszta kutyát vásárol, akár hobby célra, akkor is fontosnak tartja a kutya származását, és a felmenőinek egészségügyi hátterét, ha nem fogja tenyészteni. Ezek az állattartók nem sajnálják ezt a többlet kiadást, amely egyébként nem elérhetetlen (lásd később).

A tenyésztői jó hírnévnek alapfeltétele a hoszzútávú megbízhatóság, amely korrekt, és szakmailag megalapozott állatorovosi vizsgálat igénybevételét is feltételezi a kutyatartók részéről, és ez többek között anyagi áldozattal jár. Sok olyan tenyésztő van aki hosszú évtizedes munkájával ezt már megalapozta, és beépíti a kutya eladási árába ezeket a költségeket, éppúgy mint a chip vagy az első oltások árát.
Milyen igazolást állít ki az állatorovos?
A veleszületett szembetegségek vizsgálatáról az állatorvos legalább két nyelvű igazolást állít ki, amelyen szerepelnek a kuyta adatai, egyedi azonosítási száma (chip száma), a tenyésztő illetve a tulajdonos adatai. Feltüntetjük továbbá a vizsgálati módszereket, és a bizonyítványon általában szerepel mindkét szem ideghártyájáról készített úgynevezett funduskép is.

Szemészeti állatorvosi igazolás minta itt érhető el.

Mennyibe kerül a vizsgálat?
A szemészeti oftalmoszkópos (szemefékviszgálattal történő) szűrővizsgálatok ára tenyészállatok esetén 9000 ft. Ez az ár tartalmazza, az állat szemészeti alapvizsgálatát, a szemfenék vizsgálatát digitális funduskamerával, az állat mindkét szem fundusáról készült kb. 20-40 kép archiválását, és egy színes kétnyelvű,fényképes igazolást.

Mikor érdemes nem szűrővizsgálat céljából szemvizsgálatot kérnie a kutyatartónak ?
Minden olyan esetben ha bármilyen látható elváltozást észlel a kutyája szemén, vagy zavart a kutya tájékozódása, tehát felmerül a gyanú a látóképesség romására. Szintén indokolt ha a kutya állatorvosa ezt javasolja egyes akár nem szemészeti jellegű betegségek esetén. A leggyakoribb ilyen betegségek az agyi nyomásfokozódással járó betegségek, például agyvelővízkór (hydrocephalus), vagy agydaganatok illetve trauma, baleset után vérzés vagy retinaleválás gyanújánál, vagy magas vérnyomás esetén.

dr. Fenyves Ildikó

Klapka Állategészségügyi Központ

2092 Budakeszi, Klapka u. 2.

tf.:06-23-451-103

Kennelköhögés

dr. Fenyves Ildikó — Thu, 06 Aug 2009 20:00:22 +0000

Idén különösen nagy számban jelentkeztek az állattartók azzal a panasszal, hogy kutyájuk erősen köhög, krákog, mintha lenyelt volna valamit, érdemes ezért néhány szóban tájékoztatni a kutyatartókat e betegségről, melynek “kennelköhögés” a neve.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A kutyák fertőző légcső és hörgőgyulladását “kennel köhögésnek” nevezzük. Ez egy összefoglaló elnevezés, hiszen a betegségnek számos fertőző oka lehet, a tünetek azonban megegyeznek: a kutya rendszerint láztalan, élénk, eszik, iszik, azonban erősen köhög. A köhögés lehet száraz, de akár nedves (”produktív”) is, amikor az állat fehér, habos váladékot köhög (szinte öklendezik) fel, amit sok gazdi hányásnak gondol. Esetenként szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat, illetve a másodlagos fertőzések miatt gennyes orrfolyás, kötőhártya gyulladás is jelentkezhet - ilyenkor természetesen a kutya már bágyadt, lázas, étvágytalan lehet.

Mi okozza e betegséget?

Számos vírus képes felső léguti megbetegedést - kennel köhögést - okozni. Néhányat érdemes megemlíteni, így a parainfluenza, adenovírus, herpesz és reovírusok illetve a légzőszervi coronavírus.

Milyen kezelési lehetőségek vannak?

A betegség sokszor magától is elmúlik, mint embereknél egy “megfázás”. Azonban gyulladáscsökkentőkkel, köhögéscsillapítókkal vagy éppen hurutoldókkal, immunerősítő szerekkel, vitaminokkal, és szükség esetén antibiotikummal a betegség lefolyása gyorsítható, a tünetek (főképp a kínzó köhögés) enyhíthetők. Köhögés esetén feltétlenül érdemes állatorvosnak megmutatni a kutyát, hogy a fentiek ideális kombinációjával a beteg a lehető leggyorsabban felépüljön, és ne alakuljon ki súlyos másodlagos fertőzés, mely aztán akár tüdőgyulladáshoz is vezethet. Fontos a beteg állatok pihentetése, pépes eleség etetése, illetve a kutyatársakkal való találkozások korlátozása, hiszen ne feledjük, fertőző betegségről van szó!

Lehet e a betegség ellen védekezni?

Igen, néhány éve rendelkezésre áll védőoltás, melyet az állattartó beadathat a kutyájának. A megbetegedés esélye védőoltással nagyban csökkenthető, így főként a nagyobb kutyatársaságban megforduló ebek (közös séták, kutyaiskola, panzió, kozmetika, stb) esetében az feltétlenül ajánlott.

Mi a helyzet, ha a kezelés ellenére a kutyának nem szűnik a köhögése?

A kennelköhögés gyakran makacs módon lassan múlik el, így lehet, hogy a javulás elmaradása csak a lassú kórlefolyás eredménye. Elképzelhető azonban, hogy másodlagos fertőzés alakult ki, esetleg egy tüdőgyulladás kezdődik, vagy valamilyen háttér ok (pl. légcső problémák) miatt nem javul, így ebben az esetben fontos, hogy a kezelő állatorvos egy kontrollvizsgálat kapcsán ismét találkozzon a kutyával.

Klapka Állategészségügyi Központ

A PRA /Progresszív Retina Atrófia/

A retina diszplázia

A collie szem anomália (CEA).

Tájékoztató a veleszületett szembetegségekről és azok vizsgálatáról

Kennelköhögés

Időskori kivizsgálás

Kutya oltási tájékoztató

Macska oltási tájékoztató

A bélférgességről

Tájékoztató kutyák hasüregi műtéte után